Kérelem gyermekgondozási segély megállapítására


TÁJÉKOZTATÓ ÉS ÚTMUTATÓ
a nyomtatvány kitöltéséhez

Amennyiben a kérelmező egyszerre több ellátás iránti kérelmet nyújt be, az I.3-I.11. sorokat csak az egyik ellátásra vonatkozó nyomtatványon kell kitöltenie. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személynek kell benyújtania. Ebben az esetben a kérelmet a kiskorú szülő adataival kell kitölteni, de a nyomtatványt a törvényes képviselőnek kell aláírnia. Az ellátás megállapítása esetén a folyósítás a törvényes képviselő részére történik. A gyermekgondozási segélyt a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt. A gyámhatóság eljárását az ügyfélnek kell kezdeményeznie.

I.3. ponthoz
A kérelmező állampolgárságát kell beírni. Amennyiben a kérelmező nem magyar állampolgár, de Magyarországon él és bevándorlási, letelepedési engedéllyel vagy tartózkodási kártyával, regisztrációs igazolással rendelkező, illetve menekült vagy hontalan, akkor ezt a jogcímet kell az állampolgárság mellé beírnia.

I.8/A. és 8/B. ponthoz
EGT tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok, ide tartoznak az Európai Unió tagállamai, valamint Izland, Norvégia, és Lichtenstein. Külön megállapodás alapján e szabályok alkalmazandók Svájc vonatkozásában is. Amennyiben a kérelmező, vagy házastársa / élettársa ezen államok valamelyikében - nem Magyarországon - folytat keresőtevékenységet, a "szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyek családtámogatási ellátásra való jogosultságának megállapításához" című nyomtatványt is ki kell töltenie!

I.10. ponthoz
Azon lakcímet kell feltüntetni, ahol a kérelmező életvitelszerűen tartózkodik és amely a kérelmező lakcíméről kiállított hatósági igazolványában bejelentett lakcímként (lakóhely vagy tartózkodási hely) szerepel. A lakcím megadása a lakcímkártyán levő formátumban történjen.

I.11. ponthoz
Nem kötelező feltüntetni a telefonszámot, illetve az e-mail elérhetőséget, de megadása gyorsíthatja az ügyintézést.

A kérelmező házastársa/élettársa
Fennálló házasság esetén a házastárs adatait, élettársi kapcsolat esetén az élettárs adatait kell beírni. Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban. Házastársnak kell tekinteni a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény szerinti bejegyzett élettársat is. Amennyiben a kérelmezőnek nincs házastársa vagy élettársa, a mező üresen hagyható vagy áthúzható.

II.12. ponthoz
Valamennyi saját háztartásban eltartott gyermeket fel kell tüntetni a táblázatban. A táblázat utolsó oszlopába a gyermek jogállásához a következők közül kell választani és a megfelelő szót beírni: 1) vér szerinti, 2) örökbefogadott, 3) nevelt, 4) gyámolt.
Amennyiben több gyereket szeretne felvinni, azt a "További gyermek(ek) felvitele" gomb megnyomásával teheti meg.

II.13. ponthoz
A II.12. pontban felsorolt gyermekek közül e pontban azon gyermek(ek)et kell feltüntetni, aki(k) után jelen kérelem benyújtásával a gyermekgondozási segély megállapítását kéri. A családok támogatásáról szóló törvény 2014. január 1-jétől hatályos szabályai szerint, ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást - ide nem értve a következő mondat szerinti esetet - csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. Gyermekgondozási segélyre való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy e bekezdés alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

II.14. ponthoz
Amennyiben a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, akkor utána 10. életévének betöltéséig vehető igénybe gyermekgondozási segély. A gyermek 3. életévének betöltését követő, hosszabb ideig járó ellátásra jogosító betegségek körét az 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet határozza meg. A betegség igazolására gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa jogosult a hivatkozott rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon. A nyomtatvány letölthető a www.allamkincstar.gov.hu honlapról, illetve megtalálható az ügyfélszolgálati irodáknál is. Amennyiben a gyermek tartós betegségére tekintettel 3. életévének betöltését követő, hosszabb ideig járó ellátást kérelmez, a kérelemhez csatolnia kell a formanyomtatványon kiadott orvosi igazolást, kivéve, ha azt korábban már becsatolta és az igazolás érvényes.

III.15. ponthoz
Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

III.16. ponthoz
Cselekvőképtelen, vagy családi pótlék iránti kérelem benyújtása és az ellátás felvétele tekintetében korlátozottan cselekvőképes személy esetében fel kell tüntetni a kérelmező gondnokának nevét és lakcímét. Ebben az esetben a "kérelmező saját kezű aláírása" helyen a nyomtatványt a gondnoknak kell aláírnia!

IV.23. ponthoz
Csak a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személyeknek kell kitölteniük! A Tbj. 26. § értelmében a saját jogú nyugdíjban, valamint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személyek a gyermekgondozási segély után nyugdíjjárulékot nem fizetnek. A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

IV.24.a) ponthoz
Az 1993. évi III. törvény (Szt.) 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátások: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

A rendszeres pénzellátások közül a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem befolyásolja (Cst. 27. § (1) bekezdés a) pont): a gyermekgondozási segély, valamint a gyermekgondozási segély folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénz, baleseti táppénz, továbbá az Szt. 43/A. §-a szerinti - az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összegű - ápolási díj; a társadalombiztosítási nyugellátás, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátás, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, továbbá a rehabilitációs járadék, rokkantsági járadék, rokkantsági ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, valamint ugyanazon személy részére másik gyermekre tekintettel folyósított terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj.

IV.24.b) ponthoz
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt abban az esetben, ha a gyermek hozzá került elhelyezésre örökbefogadás előtti gondozás céljából, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet.

a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat,

A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozási segély mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.

Nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek 3 éves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik

Az az örökbefogadó szülő, akinél a gyermek örökbefogadás előtti gondozás céljából került elhelyezésre, kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

IV.24.c) ponthoz
A nagyszülői gyermekgondozási segély igénybe vétele esetén az ellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermek háromévesnél idősebb és a napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nyert elhelyezést. Háromévesnél fiatalabb gyermek intézményi elhelyezése esetén a nagyszülő részére gyermekgondozási segély nem jár.

IV.24.d) ponthoz
Nagyszülő részére a gyermekgondozási segély kizárólag akkor állapítható meg, ha mind az ő, mind pedig a szülő esetében fennállnak a jogosultság feltételei.

IV.25. ponthoz
Ha az ellátások folyósítását érintő változások bejelentését a kérelmező elmulasztja, az ebből származó jogalap nélküli kifizetés teljes összegét köteles visszafizetni, továbbá az ebből származó károkozásnak büntetőjogi következménye is lehet!

IV.30. ponthoz
Amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, gyámhatósági nyilvántartásban, illetve a jegyző vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által vezetett szociális nyilvántartásban szereplő adatot nem igazolt, annak a hatóságnak megnevezését és címét is itt kell feltüntetni, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető. A kérelem aláírásával hozzájárulását adja, hogy az itt feltüntetett hatóságot az Igazgatóság a szükséges adatszolgáltatási kérelemmel megkeresse.

A kérelem aláírás helyéhez
Cselekvőképtelen vagy a gyermekgondozási segély iránti kérelem benyújtása és az ellátás felvétele tekintetében korlátozottan cselekvőképes személy esetében a "kérelmező saját kezű aláírása" helyen a nyomtatványt a gondnoknak kell aláírnia!

A kitöltött és aláírt formanyomtatványt és mellékleteit a bejelentett lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) kormányhivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak) illetve amennyiben a kérelmező munkahelyén működik társadalombiztosítási kifizetőhely, e kifizetőhelynél lehet benyújtani. Amennyiben a kérelmező munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, az ellátás iránti kérelmet ott kell benyújtania.
A kérelem benyújtható személyesen az ügyfélszolgálaton vagy postai úton.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok címei, ügyfélszolgálatainak címei és az ügyfélfogadás időpontja megtalálható a www.onyf.hu weblapon.